Harry:Szótlanul néztem végig, ahogy besétál az egykor még szüleim tulajdonában álló hálószobába, ami most már a miénk. Enyém és Parkinsoné. A gondolat is felkavart, hogy egy ágyban kell aludnom vele, hiszen ez lenne a természetes. Mint újdonsült, friss házasok, ki sem szabadna mozdulnunk az ágyból…

Pansy:Becsuktam magam mögött az ajtót, és azonnal az utazóládámra tévedt a tekintetem, ami a hatalmas franciaágy jobb oldalán helyezkedett el. A másikon Potter ládája feküdt. Dühösen gondoltam arra, hogy ezek komolyan elvárják majd tőlünk, hogy szeretetben neveljük a gyerekünket. Egyáltalán, mitől…

Harry: Már kezdett sötétedni, amikor kiléptem Hagrid házából, és elindultam vissza a kastélyba, hogy magamra rángassam az ünnepi taláromat. Az udvaron már kevesen tartózkodtak, aminek hálás voltam, a kastélyban viszont annál többen. Az egészben az zavart a legjobban, ahogy néhányan összesúgtak a…

Harry:Szerencsém volt, Hagridra a kunyhója előtt találtam rá, éppen babot fejtegetett, de amint meghallotta lépteimet, egyből felkapta a fejét.- Szerbusz Harry! – köszönt a szokásos, erélyes hangján, ami annyira megszokott volt tőle. Épp úgy hozzátartozott, mint loboncos haja vagy a vadkanfogó…

Harry:- Gyerekek – nyílt ki váratlanul a szoba ajtaja, és maga Dumbledore igazgató lépett be rajta. – Remélem, nem zavarok, de szeretnék Harryvel és Pansyval beszélni – lépett be engedély nélkül a helyiségbe, majd Hermionéhoz fordult. – Ms. Granger, meg tudnád keresni őt, és idehozni? Nagyon sürgős…

Harry:Nehézkesen nyitottam ki a szemeimet, és a mozgás is alig ment. A kép azonban, ami a szemeim elé tárult teljes megrökönyödést váltott ki belőlem. Parkinson a mellkasomon feküdt, míg az én kezem a vállán pihent. Másodpercek, de az is lehet, hogy órák teltek el, mire fel tudtam dolgozni ezt az…

Harry:Még sosem éreztem ekkora haragot, mint most. A gondolat, hogy együtt kell élnem azzal a lánnyal, akit a hátam közepére sem kívánok, aki mindig keresztbe tett nekem és a barátaimnak… egyszerűen a rosszullét fogott el tőle. Legszívesebben törni-zúzni lett volna kedvem, akár puszta kézzel is…

A könyvtárszobában ültem éppen, amikor váratlanul megszólalt a hangosbemondóban Dumbledore. Szinte fülrepesztő hangon közölte, hogy vár engem és Pottert az irodájában. Nem értettem, hogy mit is akarhat tőlünk, hiszen már eltelt az utolsó balhénk óta egy hét, és azóta nem is kötöttem bele a…

Szeretném elindítani a blogomat, amelyben a saját történeteimet teszem közzé. Első ilyen művem az "Egy újabb jóslat, na neee..." című Harry Potter/Pansy Parkinson párosítású, Merengő.hu-n megjelent írásom, amit ezentúl csak itt olvashattok el, ha érdekel Titeket! :) Szépen sorban felpakolom a már…